Tűnődések - március 23. |
|
|
|
"A megvilágosodásra törekvőknek ( a bodhiszattváknak ) feltétlenül sikeresnek kell lenniük a hat erény - a bőkezűség, az erkölcsi fegyelem, a türelem, a könnyed erőkifejtés, a szellemi összpontosítás és a bölcsesség - gyakorlásában. Együtt kell működniük minden élőlénnyel, valamint jóindulattal kell lenniük valamennyi iránt."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március22. |
|
|
|
"Ha valaki jól megalapozott szellemi életet él, akkor nem enged a technikai eszközök csábításának és a birtoklás szenvedélyének. Könnyen megtalálja a mértéket, ki tudja mondani például, hogy "elég nekem egy fényképezőgép, nem akarok még egyet". Örök veszély ajtót nyitni a telhetetlenségnek, egyik legkegyetlenebb ellenségünknek. Ez az a pont, ahol a dolgos elmének feltétlenül közbe kell szólnia."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 21. |
|
|
|
"Úgy látom, olykor szörnyű sok munkát tudunk csinálni magunknak. Mostanában például ott tartunk, hogy annyi időt töltünk az álmaink elemzésével, hogy a végén már nem marad időnk álmodni."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 20. |
|
|
|
"Tapasztalható, hogy hajlamosak vagyunk magunkat önelégülten szemlélni. Általában elnézőnek, engedékenynek látjuk magunkat, és amikor valamilyen kellemetlenség ér bennünket, mindíg készek vagyunk érte másokat, a sorsot, a rossz szellemeket vagy éppen istent okolni. Érdemes olykor magunkba szállni, ahogy Buddha ajánlja. Attól egy kicsit megrémül az ember."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 19. |
|
|
|
"A szexuális vágy értelemszerűen akar valamit. Kielégülést a másik birtoklása által. Ez szellemi kivetülés, amelyet bizonyos érzés vált ki. Elképzeljük a másikat a birtokunkban. A vágy pillanataiban minden kellemesnek, kívánatosnak tűnik. Az ember nem látja akadályát a beteljesülésnek, és nem látja okát az önmegtartóztatásnak sem. A vágy tárgya hibátlannak, sőt dicsőítést érdemlőnek látszik. De aztán minden megváltozik a birtokbavétellel. A vágy hirtelen megszűnik - akár mert beteljesült, akár mert elcsendesítette az idő - és többé már nem úgy nézünk egymásra, mint korábban. Néhányan beismerik, hogy ez megdöbbentő élmény. Feltárul előttük a másik valódi szándéka, természete. Ezért van annyi megromlott házasság, veszekedés, pereskedés, annyi gyűlölet."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 18. |
|
|
|
"A boldogság lelkiállapot. A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfúz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 17. |
|
|
|
"Ha az enberi evolúciót teljességgel a környezet, valamint a gének, a kromoszómák, stb. változásai határoznák meg, akkor az evolúcióban semmi helye nem maradna a karmának. Nem lenne szerepe, feladata, hiszen minden változás, ami ebben a folyamatban bekövetkezik, tökéletesen megmagyarázható lenne a környezet és a szervezet fizikai alkotórészeivel. Míg azonban az egyes ember kialakul, majd megszületik, a sejtek fejlődésében egyre bolnyolultabb és bonyolultabb komplexitás, kapcsolódások mutathatók ki. A kapcsolódásokat illetően rengeteg változat képzelhető el, körülbelül 70 milliárd jöhetne létre. A lehetőségeknek ez a száma a szülői géneken alapszik. Ám ezek közül csak egy valósul meg, egyetlen változat alkotja meg az embert. És máris itt a kérdés, hogy miért éppen az? Pontossan a karma létezése ad erre nyilvánvaló feleletet."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 16. |
|
|
|
"Azokban a pillanatokban, amikor erős harag gyűlik bennünk, bármennyire igyekszünk is méltóságteljes külsőt ölteni magunkra, arcvonásaink változásai, mogorvaságunk elárulnak bennünket. A rezgés, a sugárzás, amely a haragos emberből árad, igencsak ellenséges. A többiek érzik ezt, majdnem úgy, mintha a testből kigőzölgő pára lenne. Különben nemcsak az ember képes ennek az érzékelésére, ilyen pillanatokban a háziállataink és más állatok is igyekeznek elkerülni a másikat."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 15. |
|
|
|
"A múlt és a jövő érintkezése egy rendkívül vékony szálat alkot az időben. Olyannyira vékonyat, hogy még a meghatározása, vizsgálata is lehetetlennek látszik. A múlt és a jövő a jelen viszonylatában létezik. De ha a jelen sem határozható meg, hogyan lenne meghatározható a múlt és a jövő ? Ez a viszonylagosság a lényege annak a buddhista elméletnek, amelyet mi a kölcsönös függőségben keletkezés és létezés elméletének nevezünk."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - március 14. |
|
|
|
"A mai tudásunk a világról igen széleskörű. Ez nagymértékben a tudomány és a technika segítségével jött létre. De a saját tudatunk működéséről, az emberi természet lényegéről a nyugati tudomány ismeretei még mindig eléggé korlátozottak. Ez azért van, mert a tudat, a tudatosság alaktalan, nem érinthető és nem mérhető műszerekkel. Róla csakis a meditáció és más hozzá hasonló módszerek segítségével alkothatunk magunknak fogalmat. "
Tendzin Gjaco
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
