Tűnődések - július 1. |
|
|
|
"A béke nem sokat ér annak, akit éppen éhség vagy fagy gyötör halálra. És azok lelkiismeretét sem nyugtatja meg, akik e kínokat okozták. Nem ad vigasztalást senkinek, aki elvesztette szeretteit, mondjuk egy árvíz pusztításában, amelyet a szomszéd ország esztelen erdőirtása okozott. A béke az emberi jogok tiszteletben tartása, az ellátás megszervezése, az egyes ember és a nemzetek szabadsága után következik. Ám a valódi béke önmagunkkal és körülöttünk az egész világgal a lelki békesség, a megnyugvás elérésével valósítható meg."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 30. |
|
|
|
"A nyugodt, csendes tűrés a tudatosság kitüntetett állapota. Szellemi és fizikai hajlékonyság kíséri, ebben a tudatállapotban a test és az elme rendkívül szolgálatkész, különösen rugalmassá és fogékonnyá válik. Az éleslátás másféle tudatállapot. Szintén a tudatosság magas foka, és szintén szellemi és fizikai hajlékonyság kíséri. Ebben az állapotban az elemző képességünk rendkívül fejlett. A nyugodt tűrés tehát szívó, elnyelő közegű, az éleslátás pedig aktív, elemző természetű."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 29. |
|
|
|
"Gyakran esik szó külső ellenségekről. Ha az én példámat nézzük: kínai fivéreink és nővéreink eltiporják a tibetiek jogait, és ennek következtében fokozzák szenvedésüket. De nem számít, mit tesznek, mert boldogságom elsődleges forrását, a tudatom nyugalmát nem semmisíthetik meg. Ez olyas valami, amit egyetlen külső ellenség sem képes elpusztítani. Megszállhatják országunkat, elpusztíthatják javainkat, megölhetik barátainkat, de ezek a tudati boldogság szempontjából másodlagos dolgok. Ezt a boldogságot semmi sem szüntetheti meg, csak a haragunk."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 28. |
|
|
|
"Ha rövidke életünket a vágy és a gyűlölet béklyójában töltjük el, ha eltévelyedünk, mert úgy gondoljuk, ezzel élvezetesebbé tesszük életünket, komoly, hosszú időre ható bajt okozunk, olyat, amely rontja a végső boldogság eléréséhez való esélyeinket."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 27. |
|
|
|
"Egy szónak vagy kifejezésnek önmagában négy különböző jelentése van. Ezeket a tantrában az értelmezés négy szintjének megfelelően a megértés négy különböző módjaként említjük. Az első a betű szerinti jelentés, a második az általános jelentés. A harmadik a rejtett, a negyedik pedig a szó vagy kifejezés végső jelentése."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 26. |
|
|
|
"Az idő sohasem vár, szigorúan halad tovább. De nem csak az idő halad, vele együtt az életünk is telik, ugyanazon a pályán. Ha valamit elrontunk, nem fordulhatunk vissza, hogy újra próbálkozzunk vele. Az idő nem ismeri a második esély fogalmát."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 25. |
|
|
|
"Nem helyes azt gondolni, hogy a szeretet, az együttérzés és a megbocsátás fogalma tisztán a vallásgyakorlatban létezik. Ez szűklátókörü gondolkodást feltételez. És ami a legrosszabb, azt sugalja, hogy ezeket az erkölcsi tartalmakat nem lehet vallásos hit nélkül gyakorolni."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 24. |
|
|
|
"Egyetlen ember is számos következetlenséget, ellentmondást hordoz magában. Olykor ugyanazon a napon többféleképpen gondolkodunk ugyanarról a dologról és alig győzzük megmagyarázni az ellentmondásokat. Még a fejünk is belefájdul néha. Teljesen nyilvánvaló, hogy két vagy több ember között még nehezebb összhangot teremteni, még több az ellentét, a különbözőség. Éppen ezért szülők és gyerekek, testvérek között is elkerülhetetlenek az összeütközések, nézeteltérések. Fel lehet-e ezeket oldani? Ha ősszintén hisszük, hogy van bennünk hajlandóság az egyezségre, az egyetértésére, akkor biztos, hogy képesek leszünk megoldani ezeket a konfliktushelyzeteket az életünkben."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 23. |
|
|
|
"Mi a valódi boldogság ? A béke és az elégedettség. E két célt csakis a szeretet és az együttérzés útján haladva lehet elérni, csakis úgy, hogy megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést, a mohóságot. ... Szilárdan hiszem, hogy életünk célja a boldogság megélése. Ha más nem is, de ez mindenképpen világos."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - június 22. |
|
|
|
"Az együttérzés egyik megnyilvánulása mások jogainak és szándékainak tiszteletben tartása. Ez az együttélés alapja. Az együttélés, a békesség szelleme pedig az együttérzésen alapszik, és ott munkál mindannyiunkban, akár tudunk róla, akár nem. Az emberi természet lényege, a jóindulat, a szívélyesség, ezért tudjuk elviselni a sok erőszakot, durvaságot, ami életünket keseríti. Végül úgyis visszatérünk alaptermészetünkhöz, a szeretethez, mert ez az egyetlen helyes megoldás. A szeretet és az együttérzés tehát nem vallási előírások, hanem a mindennapi élet természetes és nélkülözhetetlen közege."
Tendzin Gjaco
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
