Tűnődések - augusztus 10. |
|
|
|
"Az elme igazi gyakorlóit nem érintik külső történések, és nem hatnak rájuk saját érzelmeik sem. Önmaguk és mások valódi érdekeit szolgálják és védik. Függetlenek és félelem nélküliek, képesek valódi jó viszonyt teremteni önmagukkal. Ideális kapcsolatra törekednek másokkal is. Ennek megfelelően békések, barátságosak az emberekkel, ha megszólítják őket, hasznos tanácsokkal szolgálnak. Bármerre járnak, egyszerűek, szerények, kerülik a hangos, utasítgató viselkedést. Nem sértik mások érzéseit, és nem keltenek erős érzéseket másokban."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 9. |
|
|
|
"A buddhista irányzatok aszerint különböztethetőek meg egymástól, hogy miképpen alkamazzák a tanítás négy alapelvét mint a négy úgynevezett pecsétet. Ezek a következők. Az első: minden jelenség több összetevőből áll, együttesük változó és természetük tűnékeny. A Második: a dolgok és a történések nem tiszták, nem egyértelműek, nincsenek homogén tulajdonságaik. Létezésük a szenvedés forrása. A harmadik: minden jelenség üres, a jelenségeknek nincs önazonosságuk. A negyedik pedig: a valódi békesség a nirvána."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 8. |
|
|
|
"A szenvedés értelme az, hogy közben megismerhetővé válik a szenvedés. Okait és jellemzőit tekintve igen sokféle szenvedés létezik. Típusait három csoportba osztjuk. Az elsőbe a szenvedés szenvedéseit soroljuk, ide tartoznak a fájdalomérzethez hasonlítható szenvedések. A második csoportba a változás szenvedéseinek megnyilvánulásait soroljuk. Ide a változás, a múlandóság, az elmúlás okozta tünetek tartoznak. Ezeknek egyik enyhe változata például a kellemesség, a kényelem megszűnéséből származó szenvedés. A szenvedés harmadik fajtája a mindenre kiterjedő szenvedés érzése, mely általános állapotot jelez. Ez az állapot a forrása, az eredője a szenvedések előző változatainak is. Az ilyen mindent átható szenvedés egyrészt karmikus következmény, másrészt az elme zavart állapotából következik."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 7. |
|
|
|
"A tibeti nyelvben az "áldás" szó átváltoztatást jelent valamilyen fenség, magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak az eredménye, amely jobbá teszi az elmét, szellemi emelkedést idéz elő."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 6. |
|
|
|
"Amikor a buddhista tanítás elveivel ismerkedünk, igen fontos, hogy korrekt befogadók legyünk. Nem helyes azzal a szándékkal hallgatni a tanítást, hogy ebből majd hasznunk, előnyünk származik. A jó hírünk növelése sem lehet cél. De arra sem szabad gondolnunk, hogy jobb, magasabb újraszületés jár majd érte, vagy másféle jutalom a következő életünkben. És nem szabad csak a magunk szabadulását kívánni a létforgatagból, vagyis a szamszárából. Az ilyen gondolatokat el kell űznünk magunktól. Hallagssuk a tanítást azzal a szándékkal, hogy tudásunkat erősítjük, gyarapítjuk vele - minden élőlény javát szolgálva."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 5. |
|
|
|
"A vegetarianizmus igen csodálatra méltó elgondolás. A buddhizmus azonban nem tiltja egyértelműen a húsevést. Ami szigorúan tilos, a hús megrendelése a mészárosnál. Még gyanú sem tapadhat ahhoz, hogy egy állatot a mi kívánságunkra, a mi tudtunkkal öltek le."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 4. |
|
|
|
"Kétféle vágy létezik. Az egyiknek pontosan meghatározott célja van, ez jó vágy, hasznos vágy. Határozottságott jelent, döntéseket követel. A buddhisták szerint az ember ennek a vágynak köszönheti, ha végül eléri a buddhaságot, a megvilágosodást. A másik fajta vágynak nincs semmi indítéka, sem valódi célja.Ez a vágy csupán a "minden pillanatban akarok valamit" szeszélye. "Most ezt kérem, most azt kérem, de már amazt is!" Teljesen megalapozatlan követelések sorát jelenti. A vágynak ez a fajtája nagyon gyakran vezet tragédiához."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 3. |
|
|
|
"A helyes életvezetés legfőbb elvei: az elme ellenőrzött működése és az együttérzés gyakorlása. Amennyire csak képesek vagyunk rá, ezeket kell megvalósítani életünkben. Ezután már történhet bármi, semmit nem kell bánnunk."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 2. |
|
|
|
A tudati szintek finomságát tekintve három fokozat állapítható meg. Az első a legkevésbé finom, vagyis a durva szint, amely az éberség állapotának felel meg. A második ennél finomabb szint az álomállapotot jelzi, a harmadik, a legfinomabb pedig az álomtalan alvás állapotát. Hasonlóképpen három szakaszra osztható a létezés folyamata. Ezek a születés, a halál és a kettő között az úgynevezett köztes lét állapotai, szintjei. Ezek a szintek a tudati működés szintjeinek felelnek meg, azokon alapulnak. A tudatállapotok változásainak iménti elvére és a tudati működés folyamatosságára épül az a megállapítás, hogy létezik újraszületés és reinkarnáció."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 1. |
|
|
|
"A meditációs gyakorlat első szakaszának a célja, hogy lelki folyamatainkat ellenőrizve csillapítsuk magunkban azokat az indulatokat, amelyek mások ellen irányulnak. Ez az elmélyülés deffenzív szakasza. Ezután az elme képzése következik, ezt pedig az aktív szakasz követi. Az aktivítás mások megsegítését jelenti. A deffenzív szakaszban szükségünk lehet a magányra, az elkülönülésre. De ha már önbizalmat, erőt érzünk magunkban, vissza kellvissza kell térnümk a közösségbe. Ott látunk el ugyanis különféle szolgálatokat, különféle területeken. Hogy szolgálni tudjunk, az emberek közelében kell maradnunk."
Tendzin Gjaco
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
