Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 9. |
|
|
|
"Nem csak a memória, a tudatos emlékezés képes felidézni, mondjuk, az ifjúságunk élményeit. Létezik egy rejtett "tudattalan" emlékezés is, amelyet sajátos körülmények hoznak működésbe. Ez a fajta emlékezés aztán hat a tudatos folyamatokra is. A tudattalan emlékezés a közeli, vagy a távoli múlt erőteljes élményeit idézi, oly módon, hogy eközben nem is feltétlenül konkrétak azok az élmények, amelyeket idézünk, vagyis valójában nem is emlékezünk rájuk. Mégis elevenné válnak, dolgoznak bennünk - úgymond tudattalanul. Nehéz ezt a folyamatot mással magyarázni, mint a "finom tudatosság" szintjének létezésével, vagyis a múlt nyomait - a konkrét emlékek mellett - ilyen különös formában is őrzi az elménk."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 8. |
|
|
|
"Amikor az emberek dühbe gurulnak, azonnal odavész minden örömük, boldogságuk. Még ha különben kellenes a külsejük, sőt szépek, és rendes körülmények között békés, nyugodt természetűek, arcuk akkor is mindjárt eltorzul a dühtől, rondák lesznek. A harag megszünteti a jó fizikai közérzetüket, megzavarja nyugalmukat. Tönkreteszi az étvágyukat, megöregíti vonásaikat. Az elégedettség, a béke, az édes álmok messziről elkerülik őket. És többé nem lesznek képesek becsülni azokat, akik addig a javukat szolgálták, akik érdemesek a bizalmukra és akiknek hálával tartoznak."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 7. |
|
|
|
"Ahogy esténként kiszámolod, hogy sikeres volt-e aznap az üzleti életed, épp úgy kellene mérleget vonnod, milyen leki életet éltél. Vizsgáld meg naponta, pozitív volt-e, vagy negatív."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 6. |
|
|
|
"A nyugati világban a kolostorok falain belül talán még létezik nyugalom, szabadság. De kívül, különösen a városokban, az emberek élete óramű pontossággal, megállás nélkül múlik, ráadásul ijesztő sebességgel. A városi közösségekben minden egyes ember élete minden szempontból olyannyira kiszámított, iparilag megtervezett, mint egy alkatrészé, amelynek hibátlanul kell illeszkednie az egész gépezet működésébe. Ebben az értelemben az ember nem ura saját életének. Semmilyen kotrollal nem bír fölötte. Túlélőként él, napról napra az előírt, rászabott sebességgel követve a közös életvezetési mintát."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 5. |
|
|
|
"A három erénytelenség, amelyért a test felelős: a gyilkosság, a lopás és a házasságtörés. A négy erénytelenség, amelyet szóban követünk el: a hazugság, a viszálykeltés, a durva beszéd és az értelmetlen beszéd. A három erénytelenség, amelyért a lélek felelős: a telhetetlenség, az ártó szándék és a hibás látásmód."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 4. |
|
|
|
"A házasság, az utódnemzés, a gyermeknevelés nem lehet csupán őrült szerelem következménye. Miután egy nő és egy férfi már jól ismeri egymás lelki és fizikai tulajdonságait, még kölcsönös bizalmat, tiszteletet és felelősséget is kell érezniük egymás iránt. Erre épülhet a házasság. Csak így lehet biztonságos a kapcsolatuk, és csak ezek után gondolhatnak utódok létrehozására. Emberi életet létrehozni csakis ilyen feltételek mellett szabad."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 3. |
|
|
|
"A halál pillanatában szabályszerű folyamat megy végbe. Elválik egymástól a test és a tudat finom szintje. Aki egy bizonyos meditációs módszert vagy jóga gyakorlatot ismer, saját maga is el tudja különíteni a kettőt. A meditációban ellenőrizhető a vérkeringés, a légzés és minden egyéb fizikai funkció. Ha valaki jártasságot szerez ennek a módszernekl a gyakorlásában, bármikor elválaszthatja a tudatát a testétől. Tulajdonképpen gyakorolhatja a halált."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 2. |
|
|
|
"Vajon mi az élet célja? Ez a legkomolyabb kérdés, amelyet az ember feltehet magának. Ráadásul életünk minden pillanatának nagy kérdése. Nem tudom, hogy tudatosan, válaszra várva tesszük-e fel. Azt azonban tudom, hogy minden emberi lény születése pillanatától boldogságra vágyik, nem pedig szenvedésre. Ezen semmiféle körülmény és adottsaág nem változtat, sem az anyagiak, sem az ideológiai vagy szellemi környezet, színvonal. Bárhol, bárkik legyünk is, emberi lényegünkből következik, hogy megelégedésre, nyugalomra vágyunk. Ezért olyan fontos feltárni a titkot, mi adhatja meg számunkra mindezt, mint a boldogság felső fokát."
Tendzin Gjaco
|
Út a nyugalomhoz - mindennapi tűnődések - szeptember 1. |
|
|
|
"Általános jelenség, hogy azok az emberek, akik kis faluban, vagy valahol a nagyvárosoktól távol élnek, vonzóbb, mozgalmasabb életre vágynak egy nagyobb városban, vagy nagyobb országban. Azok pedig, akik nagy városokban élnek, gyakran szeretnének csendes, vidéki helyen lakni. A vágyak különbözőek, és lényegük a változás. A szenvedés a vágyak változásából ered. A szenvedés valójában: változások szenvedése."
Tendzin Gjaco
|
Tűnődések - augusztus 31. |
|
|
|
"A jó orvos külön gyógymódot alkalmaz minden betegnél. Mindenkit úgy kezel és mindenkinek azt az orvosságot adja, ami éppen az ő betegségét gyógyítja a leghatékonyabban. A gyógymód és a kezeléshez szükséges anyagok és eszközök igen változatosak voltak a múltban, aszerint, hogy milyen országban, milyen korban, milyen körülmények között és mit kellett gyógyítani. És igen változatosak ma is, a helyi körülményekből következően. Mégis, ezek az egymástól nagyon is különböző gyógymódok és gyógyszerek hasonlóak, megegyeznek abban, hogy mindegyik a betegségtől akarja megszabadítani a szenvedő pácienst. Éppen így van ezzel minden vallás minden tanítója. És a legkülönbözőbb vallások módszerei is - szándékukat tekintve - azonosak. Mindegyik az élet nyomorúságaitól, szenvedéseitől és ezek okaitól igyekszik megszabadítani az embert, és igyekszik utat mutatni a boldogsághoz, a boldogság forrásaihoz."
Tendzin Gjaco
|
|