Van bennünk valami ami gátolja, hogy jól érezzük magunkat, hogy egészségesek legyünk .

Louise L . Hay -t idézve :

" Van bennünk valami, ami áhítja a kövérséget, a halódó kapcsolatokat , a kudarcot, a cigarettát, a haragot, a szegénységet, a megaláztatást és mindazt , ami számunkra még problémát okoz ."
Hányszor fogadtuk már meg : " Soha többé nem teszek ilyet ! "
Azután , még egy nap sem telik bele , s megesszük a szelet tortát , elszívjuk a cigarettákat és megbántjuk azokat, akiket szeretünk .
Aztán lelkiismeretünk megnyugtatására jól beolvasunk magunknak :
" Nincs akaraterőd , nincs önfegyelmed . Gyenge vagy ."
Ezzel pedig csak erősítjük a bűntudatot , amiből már így is eleget hordozunk magunkban .
A dolognak semmi köze az akaraterőhöz vagy önfegyelemhez .

Bármilyen kellemetlenségtől próbáljuk mentesíteni magunkat, az csupán egy tünet, az okozat .Ennek eloszlatásán fáradozni
anélkül, hogy ugyanakkor feltárnánk és megszüntetnénk az okot , meddő vállalkozás.

Az ok megszüntetéséhez magunkba kell néznünk , kicsit mélyebben, mint eddig tettük .

Hányszor nézünk tükörbe egy nap, hogy ellenőrizzük , a külsőnk rendben van-e ? És hányszor nézünk tükörbe azért, hogy önmagunkat lássuk meg benne , mély önvalónkkal beszélgessünk egy kicsit ? Vajon mennyire ismerjük belsőnk kívánságait , mélyebb önmagunkat ?

Ha igazi változást akarunk és úgy gondoljuk, elszántuk rá magunkat  , mondjuk ezt  mélyebb önmagunknak  : " - Kész vagyok a változásra . "
Miközben ezt kimondjuk , figyeljünk jól. . Hol van ellenállás, habozás bennünk a mondat kimondása közben ?
Figyeljünk tovább , ha kell mondogassuk többször is , míg el nem csípjük azt az érzést vagy gondolatot ,ami habozásra késztet , amihez ragaszkodunk , ami a jelenlegi állapotunkat óhajtja,  fenntartja bennünk  , és nem engedi hogy továbblépjünk .

Jelenlegi állapotunk mindig saját gondolataink , a világról , az emberekről és önmagunkról alkotott véleményünk tükörképe.
Még ha nem érezzük jól benne magunkat, akkor is ragaszkodunk azokhoz a gondolatmintákhoz , amiket megszoktunk .
Így aztán ragaszkodunk a betegségünkhoz , a kiszolgáltatott helyzetünkhöz , a pénztelenségünkhöz , a dohányzáshoz  és még sorolhatnám .


Ezért az első lépés , hogy kialakítsuk magunkban a hajlandóságot a szükségletünk feladására.

Mondjuk  ki hangosan : " Kész vagyok lemondani a betegségem, a súlytöbblet , a dohányzás ,  stb . iránti igényemről . "

Ismételjük mindaddig, míg ellenállás nélkül ki tudjuk mondani. Kellemes felszabadulást élhetünk át , amikor a régi minták kioldódnak belőlünk. 

Ám nem lehet mindent egy csapásra , azonnal megváltoztatni.  

" A hálókat, amit magunk köré fonunk , ki kell bogozni .Ha valaha bogoztál már összekuszálódott fonalat, tudod, hogy a türelmetlen ráncigálástól csak még jobban összegabalyodik. Óvatosan és türelmesen kell kibontani minden csomót .
Légy gyengéd és türelmes magaddal , míg mentális csomóidat bogozgatod .
Ne szégyellj segítséget kérni. De mindenekelőtt szeresd magad a munka során .
A szándék a régi feladására a kulcs. Ebben rejlik a titok nyitja . "

Az önbecsülés szabad utat ad a  fejlődésnek . Erőt, lendületet , kedvet ad , új utakat nyit meg.

Amint a régi minták  fokozatosan eltűnnek, helyüket átveszik az új, építő , teremtő gondolatok .

Már nem leszel áldozata helyzetednek , megérted, hogy  teremtő vagy .

" A világot teszed azzá, amilyennek látod ! "

S már az úton is vagy, ami  természetes módon  az EGÉSZSÉGHEZ  vezet  Téged .