Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Magunkról	H-né Csurgai Zsuzsa	2009.05.18. 13:30
Csapatunkat a tai chi szeretete és tisztelete hívta életre . Mindannyiunknál más és más volt az ok, amiért elkezdtünk tai chi-val foglalkozni . Kit egészségének javítása, állóképességének növelése , kit egy tiszta , nyugodt lelkiállapot elérése érdekelt . Volt , akinél az volt a cél ,hogy energetikailag feltöltődhessen, s így könnyebben vegye a mindennapi akadályokat , volt akit a chi kung állapot spirituális élménye varázsolt el , s segített lelki útján a továbblépésben . Volt, akinek a harmonikus mozgás és a harcművészeti elemek gyakorlása tetszett legjobban . És volt aki egyszerűen csak beleszeretett . Ahogy én is . De akármilyen okból is műveljük és gyakoroljuk hétről hétre összegyűlve , mindannyiunkat átjár a tai chi mélységes szelleme , mely egy emberközelibb , természetközelibb szemléletet ajándékoz mindannyiunknak, akik kinyílunk rá és hagyjuk, hogy e különös és mégis oly ismerős életfelfogás , életstílus kibontakozzon , életrekeljen bennünk . A tai chi - maga az élet . Harmónia , egészség , nyugalom, erő , tudás, öröm és bölcsesség - és még sok minden más, mely helyreállítja eredendő és ősi kapcsolatunkat a természettel, hogy megtalálhassuk valódi helyünket , világunkat és vele együtt igazi önmagunkat . Egy út, egy utazás , mely addig tart míg élünk és létezünk. Számunkra már rég nem a mozdulatok elsajátítása , a formaelemek pontosítása, javítása a legfontosabb az edzéseken. Talán soha nem is volt . Közösséggé kovácsolódtunk. Magunkért vagyunk ott , hogy együtt rezegjünk, alkossunk , tegyünk, kölcsönösen tanítva - törődve egymással . Ehhez ad egy csodálatos szemléletet , életfelfogást a tai chi . Közösségünk inkább egy oázis a rohanó, gondterhelt világban . Mindannyiunknak vannak mindennapi gondjai . Mégis hétről- hétre úgy döntünk, hogy félretesszük mindezt és edzésre sietünk .Szabad döntésünk, hogy megmutatjuk, lehet másképp is felfogni a világot . És az edzésen együtt adunk és kapunk valami jót , valami mást, valami szépet és emberit , amit hazavihetünk , amiből később is töltekezhetünk. Gyakran túrázunk , hétvégeken járjuk a természetet , tovább gazdagítva élményeink sorát . És néha edzések után is együtt maradunk , akár névnapot ünnepelni , akár egy jó beszélgetést folytatni , továbbmélyíteni . A tai chi - maga az élet . És mi hagyjuk, hogy vezessen minket egy természetközelibb , emberibb élet felé... Szeretettel várunk magunk közé, ha úgy érzed , hogy a tai chi bármely okból érdekel vagy mindez Téged is megérint, és velünk együtt úgy gondolod, lehetne egy kicsit másképp is élni ...

A kék daru a kínai mitológiában		2009.11.06. 17:12
A daru a taoista halhatatlanok szent madara. Felettébb szerencsés előjelnek számít. A legenda szerint, úgy 800 évvel ezelőtt, egy taoista szerzetes szemtanúja volt egy daru és egy kígyó közötti harcnak. Ez a különös küzdelem ihlette meg a szerzetest, és ennek hatására kidolgozta a Tai-Ji elnevezésű harcművészetet. A daru a kínai mitológiában a fényesség ősprincípiumával, a yanggal áll kapcsolatban. A daru a tűz és a fém szubsztanciájával táplálkozik, ezért 7. életévében ún. „kisebb változások” mennek végbe rajta, 16. évében pedig „nagyobb változások”. A változások majd csak a 160. életévében fejeződnek be, ekkor a daru teste fehér lesz és tiszta, kiáltása felhatol az égbe. Különösen hosszúéletűnek tartják. A fehér daru ezeréves korában kékké változik, és újabb ezer év múltán feketévé. Úgy vélték, hogy a fehér darvak a tánc mesterei, a feketék pedig rendkívül érzékenyek a zenére. A legendákban ritkán találkozni sárga vagy vörös daruval is. A kínai piktúrában gyakran ábrázolják együtt a szintén a hosszú élet szimbólumának számító fenyővel. Az időszámítás kezdetétől fogva úgy tartották, hogy a halhatatlanok daruháton (főként fehér darun) járnak, repülnek az égbe. Ezért a darut gyakorta a „halhatatlanok darva”-ként nevezik. / Wikipédia /

Karácsony - a szeretet ünnepe...	Zsuzsa	2009.12.15. 19:53
" Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan ..."                                                                                                                  ( Saint - Exupéry )  Karácsony .  A szeretet ünnepe .   Semmihez sem fogható , semmihez sem hasonlítható . Nem egyszerű nyugalom, nem egyszerű béke , bár mindez benne van . Inkább -  a karácsony szelleme . Létező , igaz valóság. Megkülönböztethető minden más  ünneptől . Akár az év más eseményeinél is érezhető , mégis van benne valami , amitől tudni lehet , ez a karácsony ünnepe.  Talán a gyertyaláng teszi, talán a fenyőillat , talán a  csillámló színes fények , vagy a meghitt melegség a szívekben  ?    Vagy mindez együtt ? Gyerekkoromban kaphattam én is ezt a különleges érzést , de nem emlékszem , pontosan mikor ? Talán a szüleimtől? Talán korábbról hordozom  a lelkemben ? Nem tudnám megmondani. De kaptam egy érzést, ami itt van bennem és amiről tudom, karácsony van... Az érzés a szeretet szárnyán érkezik , kel útjára, és jár amerre jár, szívről - szívre ...   Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk